Ha az ember egy kutató laborban dolgozik, el kell fogadnia, hogy az élete nagy részét ott tölti, bent a laborban. Van ugyan mindenkinek saját otthona, háza, vagy lakása, de szinte sosem megyünk haza, mert egy nagy kutatási projekt kellős közepén vagyunk, nincsenek kihagyható pillanatok a folyamat közben. Szóval, ami a legszükségesebb, az a jelenlét, az éber jelenlét, ehhez pedig a legfontosabb a kávé. A kávé csak kotyogóssal készülhet, mert úgy a legnagyobb az ereje, a kotyogós pedig a gáztűzhelyen forr.
A múltkor kitört a pánik, mert próbáltunk kávét főzni, de kifogyott a Pb gáz. Képzeljük el együtt azt a szituációt, hogy 4 tudós tanakodik azon, hogy honnan szerezzen Pb gázt. Nem volt egyszerű a feladat, mert a génekről ugyan tudunk mindent, de a gyakorlati élethez lövésünk sincs, így kiadtuk a feladatot bérbe. Szóltunk, az egyik munkatársunk férjének, hogy szerezze be a Pb gázt, mert most ezen múlik az emberiség jövője.
Szerencsére nem késlekedett, egy nap alatt megoldotta ezt a nemes feladatot, és így biztosította nekünk, hogy tudjunk dolgozni. A kutatási projekt meg lett mentve. Már csak arra kell figyelnünk, hogy a kávé ne fogyjon el, mert akkor aztán újra kezdődhet a pánik, hogy mi tudósok, hogyan oldjuk ezt meg.